Beszoktatás
Nevelő-gondozó munkánk során, az alapfeladatokon túl nagyobb szerepet, kiemelt figyelmet szentelünk a megismerési folyamatok fejlődésének segítésére, az érdeklődés kialakulásának és fenntartásának a segítésére, a kommunikációra.
Kisgyerekkorban a valóság felé orientálódnak a gyerekek: mindent meg akarnak fogni, ki akarnak próbálni. Miközben ismerkednek a világgal, minden érzékszervüket igénybe veszik: tapintanak, ízlelnek, hallanak, látnak, szagolnak. A gyerekek felfedező szenvedélye csillapíthatatlan. Számukra fontos kérdések: Mi ez? Mire lehet használni? Mit lehet vele csinálni?
A beszélgetésnek, a kommunikációs kedv felébresztésének és fenntartásának elsődleges megelőzési szerepe is van.
Nagyon fontos, hogy a kisgyermekek úgy szocializálódjon, hogy szokásukká váljon a meghitt beszélgetés a családban és a családon kívül is. Ennek a szokásnak a kialakítása segíthet abban, hogy a későbbi években ne alakuljon ki kapcsolati zavar.
A meghallgatás, a beszélgetés kezdeményezése, az értő figyelem, a kérdések megválaszolása, a kérdezés alapfeltétele a bizalmon alapuló, jó kapcsolatnak.
A kisgyermeknevelők modellnyújtó magatartásukkal segítik a kiemelt szakmai cél megvalósulását.
Célunk:
• felkelteni a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását,
• elősegíteni, hogy maga fedezze fel a környezet tárgyait, élőlényeit,
• lehetőséget adni az érzékszervekkel való tapasztalásokra,
• megfigyelni az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit.
• bátorítani az önálló véleményalkotást,
• segíteni az élményszerzést és annak feldolgozását.
A családlátogatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kötődés kialakulását, elősegíti, hogy a szülő fokozatosan adhassa át a gyermeke gondozásával kapcsolatos feladatokat, miközben megismeri a bölcsődei életet, az együttműködés tovább erősödik a bölcsőde és a család között.
A szülővel történő fokozatos beszoktatással kapcsolatos feladatunk:
• a gyermek biztonságérzetének megteremtése és megőrzése
• az új körülmények elfogadásának megkönnyítése
• a bölcsődei közösségbe történő beilleszkedés segítése
• az adaptáció negatív hatásának elkerülése
• a gyermek és nevelőnő közötti kötődés fokozatos kialakítása
a családdal való együttműködés megalapozása